Az ízületi gyulladás gyógyítása házilag már a család hobbijának is számított

Betegh Rozália odaért a társasház kapujához és beütötte a kaputelefonba a 13-as kódot. Azt a kódot, amit a telefonban egyeztetett az állásra jelentkezéskor. A hangszóró néma volt, de gy pillanat múlva a zár rezgő hangja jelezte, hogy az ajtó nyitásra kész. Benyitott és felsétált az első emeletre ahol már nyitott lakásajtó várta.
Az irodavezető hölgy fogadta, aki bemutatkozás és némi mosolygós csacsogás közben egy kisebb szobába vezette Rozáliát.
Leültek egy asztalhoz, a nyitott ablakon beszűrődött a város hol erősődő, hol halkuló zaja. Egy papírt kapott az állásra jelentkező, amit ki kellett töltenie. Olyan kérdések voltak, amelyek látszólag szükségtelen információkat rejtettek elsőre, mint “Tudja-e mit jelent a teljesíténybérezés?”, valamint az is hogy “Használni, vagy vásárolni szokott-e bio-termékeket”
A jelzésértékű kérdéseket nem mindenki érti meg a mögöttes tartalmat. Rozália sem sejtette emögött, amit takart. Inkább azon gondolkodott többet, hogy mikor vásárolt utoljára bio-terméket, talán amikor a köszvény bántotta, amiről később kiderült, hogy nem az. Ő sem szerette a gyógyszereket, ezért nem volt ellenére az ilyen fajta termék. Azon gondolkozott, amikor az apján is ügyesen tudott segíteni az ízületi gyulladás és az ízületi fájdalom enyhítésén. Egyből az ugrott be neki, hogy az előző irodai munkahelyén mennyien istenítették a kurkumát, mint csodagyógyszert, ami mindenre jó. Az ízületi gyulladás gyógyítása házilag már a család hobbijának is számított, addig, amíg a betegeskedő nagyija még élt. Igaz, hogy a fájdalomra használt a kurkuma tabletta, majd később a drágább kurkuma kapszula, de az életét nem hosszabbította meg. Igaz arra nem is próbáltak keresni csodaszert, pedig ennyi erővel…
Amíg így magában gondolkodott, addigra a mosolygós irodavezető is visszatért a szobába és elkérte a kitöltött papírt. Majd egy nagyobb szobába vezette, ahol többen is telefonátak. Leültette az egyik lány mellé és csak figyelnie kellett. Kapott egy kis füzetet is, amelyből az éppen aktuális termékeket lapozhatta fel. A lány nagyon ügyesen beszélt, eléggé hangosan, határozottan és ellentmondást nem ismerve tette fel a kérdéseit, mint egy belgyógyász orvos. Köszvényre köszvény diáta, fájdalomra kurkuma… valóban úgy csinált, mint aki éppen betegségeket tár fel.
Alig két óra múlva már ő is kapott egy telefont és egy alap termékkel kellett megbírkóznia, amely sokkal egyszerűbbnek tűnt, mint amit eddig látott. A szünetben azt is megtudta, hogy van akinek jól megy és van akinek nem. Határozott fellépéssel és termékismerettel elég jól lehet keresni, mondták neki. A bejelentés is attól függött, hogy ki mennyit keres, ugyanis a költségeket is meg kellett előbb keresni, mindenki magának és csak ezután jöhetett a saját fizetés. 2 órás 4 órás bejelentés, esetleg 8 órás? Ezt mindenki maga döntötte el. Olyan volt ez számára, mintha csak egy mini vállalkozást kellene tartani.
A nap végén Rozália elköszönt az irodavezetőtől és még ragyogó napsütésben elindult hazafelé. Kicsit szívéhez nőtt a kis beszédes társaság és azon gondolkozott, hogy vajon mit írjon a jelentésébe, kell munkaügyi ellenőrzés a céghez, vagy minden rendben van így és akkor jelentkezhet a következő munkáltatónál.
Hiányzott az irodája, ahol az asztalán ez áll: Betegh Rozália, Érzékszervi vizsgáló konzulens.

http://bioessence.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Captcha Captcha Reload